Sokak szerint a fekete-fehér fotók nem illenek egy esküvői galériába, mert túl komor hatásuk van. Pedig egy ilyen kép sokkal érzelemdúsabb tud lenni, csak nem mindegy mikor és hogyan használjuk.

Korábban mi is kaptunk már olyan kritikát, miszerint azért nem minket választanak, mert túl sok a szürkeárnyalatos fénykép a galériákban. Mivel az esküvőkön főleg dokumentarista stílusú fotókat készítünk, az lenne az igazán furcsa, ha nem mutatnánk jó néhány monokróm képet egy-egy albumban. Szeretjük kihangsúlyozni az érzelmeket és a meghitt pillanatokat, ezt pedig a legjobban a fekete-fehér fotók tudják visszaadni a maguk visszafogott eleganciájával.

Könnyebb színek nélkül dolgozni?

Sokan azt hiszik, hogy fekete-fehér képet készíteni egyszerű. Pedig egyáltalán nem könnyű a “nagy átlagnak” érdekessé tenni egy fotót úgy, hogy az nem vibrál a szivárvány összes színében. A fények, a kontraszt és a színezet megfelelő kombinációja kell ahhoz, hogy működjön a fénykép, de persze az sem mindegy, hogy mi a téma. Ha belegondolunk, akkor fekete-fehérben dolgozni nehezebb, ugyanis eggyel kevesebb “eszközünk” van arra, hogy leválasszuk egymásról a formákat. Ehhez még hozzájön, hogy a fényképezőgépek többségénél a komponáláskor is a színes képet látjuk, és csak utólag tudjuk megtekinteni, hogy az színek nélkül hogy mutat (elektronikus keresővel már tudunk monokrómban dolgozni).

Gyakran látni, hogy sokan a fekete-fehér filtert olyan fotóknál alkalmazzák, amelyeket amúgy színesben unalmasnak találnak, talán emiatt is alakult ki némi ellenszenv a használatával kapcsolatban. Ilyenkor a készítő azt várja, hogy ettől majd “művészi” lesz, vagy elgondolkodtatóbb. Az eredmény viszont általában egy színtelen, unalmas kép.

Pedig vannak olyan helyzetek, amikor a színek csak elvonják a figyelmet a mondanivalóról. És pont emiatt tud működni a monokróm az esküvőfotózásnál is: sokkal bensőségesebb atmoszférát lehet kreálni már azzal is, ha eltüntetjük a feleslegesen zavaró, harsány színeket.

Menteni a menthetőt

Egy esküvőn gyakran előfordul, hogy a körülmények nem ideálisak. A színek könnyen torzulnak az erős napsütésben és az árnyékok sem valami szépek. Ha van lehetőség, akkor természetesen ezt a helyszínen korrigáljuk, de ha nem megoldható, akkor az adott szituációból kell a legjobbat kihozni. Előfordul, hogy egy belső térben – akár egy zöldes házasságkötő teremben vagy egy rosszul megvilágított étteremben – olyan színek vannak, amit a szemünk – pontosabban az agyunk – korrigál, viszont a fényképezőgép már képtelen. Ezeket utómunkában tudjuk javítani, de a színes képek esetében az eredmény nagy valószínűséggel el fog maradni a fekete-fehér változattól. Egyébként a lakodalmakban a zenészek által gyakran használt fénytechnikai eszközök is meg tudják nehezíteni a fotósok munkáját. Néhány képen jól tud kinézni a színes megvilágítás, viszont ha egyenesen a szenzorba világít, az tönkre is teheti a képet. Sokat segít ilyenkor, ha legalább az egyik zavaró tényezőt megszüntetjük, és a fények által eltorzított színek nélkül máris kellemesebb képet kapunk.

Túl régimódi?

Sok éve velünk vannak már a színes fényképek, de a fotográfia történetének legmeghatározóbb fotói mégsem ezek közül kerülnek ki. Egy színek nélküli felvétel gyorsabban értelmezhető, átláthatóbb és lényegre törőbb. Vannak olyan elismert fotósok, akik teljes galériákat adnak át csak fekete-fehérben, mégsem tűnik tőlük ezerévesnek az esküvői album.

Persze mi sem erőltetjük rá senkire a monokróm képeket, alapvetően az összes beválogatott fotót színesen adjuk át. Ahol úgy érezzük, hogy jól mutatna – akár jobban is, mint színesben –, ott másolatot dolgozunk fel az adott képről. Minden fénykép jó minőségű nyomtatással élvezhető a legjobban, semmilyen kijelző vagy monitor nem tudja visszaadni az eredeti színeket és tónusokat: bátran nyomtassuk ki őket és csodálkozzunk rá, hogy milyen látványos és hatásos tud lenni egy fekete-fehér fotó is.